You are hereKataszteri lap

Kataszteri lap


Zečja rupa (NYÚL LIKA)

GPS XGPS YGPS Z
42°27,166’18°49,510’1.112
A barlang bejáratát a 2005-ös montenegrói kutatótábor utolsó napján terepbejárás közben találta Német László csoporttársunk. Ebben az évben már idő hiányában nem volt lehetőség a barlang kutatására. A következő évi kutatótáborban megkezdtük a barlang feltárását. A bejáraton áthaladva egy 45 fokos törmeléklejtőn kb. 15 métert haladva egy 80 méter mély akna (Adrenalin akna) tetejébe érkeztünk meg. Megkezdtük az akna beszerelését és az ereszkedést. Az aknatalpra érve továbbjutási pontokat keresve megvizsgáltuk az akna déli oldalát ahol egy enyhe törmelékes lejtőn lesétálva egy 2 méteres mászást követően egy szűk meandert találtunk, mely továbbjutásra alkalmatlan volt. Ezek után az aknatalp északi végét néztük át, ahol egy bemélyedésben egy nagyobb kőtömb mellett egy szűk lebújást találtunk, ami egy lefelé tartó szűk járatba torkollott, amit összecementálódott törmelék zárt el. A törmelék megbontása után további járatot találtunk, mely néhány kanyar és egy kis ablakon való átbújás után egy erősen lebukó keskeny meanderbe nyílt. A járatot követve kb. 5 métert haladva a meander egy terembe nyílik, ahol 8 métert ereszkedve egy kb. 30 X 20méteres kb. 40 fokban lejtő terem elejébe (Kristálygleccser terem) érkeztünk. Innen két irányba indult a kutatás, a csapat egyik fele a termet vizsgálta át, a másik fele pedig továbbereszkedve egy a terem alatt kb. 15 méterrel É-D irányú meandert talált, ami azonban mindkét végén elszűkül. A termet átvizsgálva az É-ÉNy-i sarokban egy felfelé tartó Észak felé kanyarodó 10-15 méter hosszú járatot találtunk, ami egy kb. 1,5 méter hosszú szűkületben végződött. A szűkületen átvilágítva azonban további tágasabbnak tűnő járatot láttunk. Megkezdtük a szűkület átbontását, azonban megfelelő eszközök hiányában ezt a tábor ideje alatt már nem tudtuk befejezni. Ebben az évben a barlang mélysége 123 méter volt a járatok össz hossza pedig mintegy 180 méter. A kutatás a 2008-as tábor ideje alatt folytatódott. A fő feladat a szűkület átbontása illetve a barlang felmérése volt. A bontó csapat háromnapi kitartó munkával sikeresen átbontotta a szűkületet ami -először Hornig Rudolf jutott át-, a Rudi útja elnevezést kapta. A szűkület mögött egy kicsi termet találtunk, amiből ismét egy meander tetejébe jutottunk. A meander K-Ny-i irányú, keleti oldala néhány méter után elszűkül. A nyugati oldala kiszélesedik és egy ikerkürtős folyosóban ér véget. A nagyobb kürtő kb. 30 méter magas és a tetejében egy ablak látható. A bontási munkák vége felé mintegy pihenés képen még egyszer átnéztük a termet és ekkor egy törmelékes fal alatt huzatot éreztünk. A törmelék kibontása után (kb. 5 perc!) egy kis fülkéből induló ismeretlen mélységű aknát találtunk. Egy kötelet rögzítve beereszkedtünk az aknába, amiről kiderült hogy egy újabb jelentős méretű meander. A magassága a beereszkedési ponton 30 méter, de ez több helyen a 40 métert is meghaladja, iránya K-Ny. Nyugati irányba indulva a meander lépcsősen emelkedik és kb. 20 méter után egy kb. 4-5 méteres omladékos falú felmászás állta az utunkat. A kutatást a keleti irányban folytattuk, ahol is a meanderben haladás közben többször kellett szintet váltani, leginkább lefelé. 25-30 métert haladva egy cseppköves szűkület következett (cseppkőkapu), ami után egy kicsi, félig omladékkal feltöltött fülke zárta el a továbbjutás lehetőségét. A csapattal megbeszélve a bontás mellett döntöttünk és átbontottuk a laza törmeléket, amely mögött egy hatalmas terem sötétjébe veszett el a lámpáink fénye. Óvatosan átmászva egy összecementálódott cseppkövekkel díszített lejtőn álltunk, mely 3-4 méter után leszakadva egy 20X 15 m-es terembe nyílt. A terem közepén egy törmelék domb helyezkedik el. A terem az Eposz nevet kapta. Itt a jobb falon szereltünk be kötelet és megkezdtük a terembe történő leereszkedést. Az ereszkedés során azonban nyugati irányban egy hatalmas, erősen leszakadó meandert találtunk, melyben 25 métert tudtunk előre haladni. A meander méreteire jellemző hogy helyenként 4-5 méter széles és kb. 50-60 méter mély! A meander vége egy aknába torkollik, azonban felfelé még itt is láttunk lehetőséget a továbbjutásra, ehhez viszont mesterséges mászás kell. Az aknában 60 métert ereszkedve érjük el az aknatalpat, ami egy kis tó. A tóban lévő képződményről, ami egy kocsikerékhez hasonlít kapta a Kerekes akna nevet. Az akna aljából egy kisebb szűk meander indul tovább és erre folyik el a víz is. A járatban kb. 15-20 métert tudtunk előre haladni. A továbbjutást az erős szűkület akadályozza. Visszatérve az Eposz teremhez a terem bal oldalán, egy kis párkányon átmászva, majd kötelet beszerelve egy ereszkedéssel és egy mászással a terem törmelékkúpjára jutottunk. Innen e törmelékkúp túloldalán lemászva egy kb. 10 méteres letöréshez értünk ahol leereszkedve egy újabb terem tárult a szemünk elé. A terem végében gyönyörű cseppkőképződmények, álló és függőcseppkövek, oszlopok, zászlók láthatóak. A képződményekhez felmászva jobbra egy meredek lejtő egy kisebb terembe vezet, melynek végén kis tó (szifon?) található, és továbbjutási lehetőséget nem találtunk. Az elkövetkező napokban a tábor végéig a barlang felmérését, és az esetleges továbbjutási lehetőségek keresését folytattuk, de ebben az évben már nem értünk el több eredményt. A poligonos felméréssel az összes eddig feltárt járatot felmértük, a kapott adatokból a barlang mélysége: 223 méter össz járathossza pedig meghaladta a 700 métert. A barlang feltárása 2009-ben ismét folytatódott. Először átvizsgáltuk azokat a helyeket ahol az előző években a továbbjutás lehetőségét feltételeztük, illetve folytattuk a munkát a barlang feltérképezéséhez, illetve a barlang beszerelését a már feltárt szakaszokon véglegesítettük és veszélytelenítettük. A kutató csapat az eposz terembe vezető meander alsó szintjén továbbjutási lehetőséget talált. A meander alsó szintjén visszafele kb. 15 métert haladva egy kis aknát találtak, amin 10 métert ereszkedve egy elágazáshoz jutottak. A járat falán 2-3 méter magasságban egy meander bejárata nyílik, ami D-Ny-i irányban halad. A meander eleje kissé szűk, de mintegy 20 méter után kitágul és erősen letörik. Innen kezdődően erősen lefelé halad. A feltáró csapat a kötelek beszerelése után megkezdte a leszállást. A járat helyenként teljesen függőleges, többször irányt vált, de összességében tartja a DNy-i irányt. Mintegy 80-100 métert ereszkedve, lemászva a járat folyamatosan elszűkül, ember számára már nem járható. A másik ág az elágazásnál jobbra egy kis felmászás után egy akna ablakából indul. Mint később kiderült ez a Kerekes akna keleti oldala. Innen 20 métert ereszkedve az akna oldalán található nagyobb párkányhoz ereszkedtek le, ahonnan keleti irányban indul egy meander. A meanderben többször szintet váltva lefelé halad a járat, ez is többször irányt vált, több helyen erősen szűk, de az eddigi felmérések szerint tartja a keleti irányt. Helyenként kötelet kellett beszerelni az erős leszakadások miatt. A barlang ezen része sajnos még nincs felmérve így a beszerelt kötelek és a beszámolók alapján az itt feltárt barlangi szakasz mélysége 80-120 méter a járat hossza pedig 150-200 méter körül van. Az itt kutató társaink nem értek végponthoz, a járat megy tovább, de sajnos idő hiányában a kutatást be kellett fejezni.