You are hereKataszteri lap

Kataszteri lap


Žestoka pećina (DÖGÖS-BARLANG)

GPS XGPS YGPS Z
42°25,884’18°49,787’ 853
Leírás: Az Erakovici első házai melletti töbörben. Elnevezése a szűk bejárati akna alján lévő kommunális hulladék alapján történt. Több szintes, elágazó, aktív vízvezető barlang, cseppkövekkel és látványos, átvágott szenilis lefolyásokkal. Mélypontját szifon zárja. (A 2003. évi expedíció feltárása) A felmérés főbb adatai: A barlangban felvett poligon teljes hossza 434 méter. A felmért szakasz járóútvonalban haladó gerincpoligonja (tényleges elvi hossz) ugyancsak 434 méter. A felvett pontok száma 77. Alappontsűrítésre ill. gyakoribb segédpoligon felvételére a második ütemben kerül sor, a hossz- és kereszt szelvények elkészítéséhez. Az aknarendszerben felvett poligon hossza 105, 773 méter, amely tartalmazza a következő ütemben feltárásra kerülő párhuzamos akna látható becsatlakozásának, és egy abba csatlakozó meandernek a bemérését. Az aknarendszer függőleges kiterjedése – 74, 85 méter. A Délnyugati-járatokban felvett poligon hossza 271, 331 méter. Az Északkeleti-járatokban felvett poligon hossza 56, 907 méter. A felmért szakaszok teljes vertikális kiterjedése 83, 58 méter. A barlang legnagyobb laterális kiterjedése 93 méter, legnagyobb horizontális kiterjedése 83 méter. A felmért szakaszok leírása: A Dögös-barlang bejárata a Njegusi-poljén egy kőzetkibukkanásban nyílik (42 25, 884 N 18 49, 787 E). Az ívelt szálkőeresz alatt a bejárat harangszerű aknában folytatódik. Az aknarendszer első szakaszába egy 40 méteres kötél, a második szakaszba 60 méter kötélre van szükség. Előbb a 40 méteres kötelet kötjük be. Az első két nitt a bejárat nyílása fölött derékmagasságban található bevezetőszár kiépítése nem szükséges. Hat méter ereszkedés után meredek omladéklejtőre érünk. A kitöltést a törmeléken kívül állati eredetű csontmaradványok, és vegyes kommunális hulladék alkotja. A kötélszakasz végén egy szimpla megosztás akadályozza meg a kötél felfekvését. A kötélbe biztosítva a nagyobb köveken lépdelve érjük el a második beszállást. Az akna pereme nagyobb összeékelődött kövekből áll, ami stabil, de a megközelítés közben kisebb nagyobb kövek előre gurulhatnak. Ezért mindig várjuk meg, amíg szabaddá válik az előttünk álló szakasz. Újabb öt méteres ereszkedés után vízszintes omladékon kell a következő beszállást megközelíteni. A keskeny nyílásba beereszkedve ügyeljünk a torkolatban megrekedt kövekre, azok ingatagan vannak a hasadék falai közé szorulva. Az akna félmagasságában egy meander csatlakozása látható. Feltételezhetően ezen át közelíthető meg a párhuzamos aknarendszer. Hét méter ereszkedés és egy szimpla megosztás után érjük el az eróziós aljzatú meanderakna tetejét. Gyakorlatilag ez az aknarendszer vezet a főágig. Itt szereljük be a 60 méteres kötelet, a kikötés két pontos. Hat méter után egy szimpla megosztás után 70 fokkal lejtő ferde szakasz következik, amelyben tíz méter után érjük el a nagy akna széles szakaszát. Egy átszerelés után tíz méter függőleges ereszkedés után oldott talpú meredek lejtőre érünk, majd újabb tíz méter után érjük el az utolsó akna beszállását. A kikötési pont az akna peremétől másfél méterre előre a bal oldali falon van elhelyezve. Széles terpeszben lehet megközelíteni, majd innen 16 méter szabad ereszkedéssel érjük el az akna alját. Az impozáns fő járatban aktív vízfolyás nyomai láthatóan, kisebb-nagyobb tavak formájában. A felmérés során először a Délnyugati-járatokba indultunk el. Egy tereplépcsőn fellépve kerek tó felett kell átmászni. A mászást a járat bal falába beépített kapaszkodókötél segíti. Vizes patakmederben haladva néhány méter után balra kanyarodó emelkedő ívben kell felmászni. Itt érjük el a felső száraz járatok és az inaktív szakasz ötös találkozását. Északnyugati irányban tavas folyosó indul, ez az inaktív szakasz visszacsatlakozása. Ettől balra magasabb hasadékba lehet belátni, az alját hasas cseppkőlejtő alkotja. Ettől balra egy kisebb nyílásba lehet felkapaszkodni, amely délkelet felé vezet. Ennek felmérése a második ütem része. A bejárati aknarendszer felé tekintve egy száraz hasadékba lehet felmászni, amely az utolsó aknába torkollik. Innen szintén felméretlen fosszilis járat indul délkeleti irányba. Visszatérve, az elágazáshoz utunkat a cseppkőlejtővel induló felfelé vezető járatban folytatjuk. A meredek felmászás után szélesebb terembe érünk. Az alját puha homok és törmelék alkotja. Alja tölcsérszerűen záródik. Dél felé oldalág indul, ami jelenleg felméretlen. Jobbra egy „felkönyöklő” peremről hasadék-kürtőbe látni. Ez följebb a felső homokdűnékhez csatlakozik. A tölcsérszerű járatban szemben továbbhaladva a „csíkos-átjáróhoz” érünk, amelynél vékony pados mészkőréteg-fejeken lehet felkapaszkodni. Balra tartva egy teljes kör leírásával és három méter szint leküzdésével jutunk a homokdűnés fosszilis járatokba. A termeket ugyanis itt ez a jellegzetes kitöltés borítja. Az első teremben balra egy ablakon át az inaktív szakaszba pillanthatunk. Egyenesen ugyan ebbe a járatszakaszba érünk. Jobbra a hasadék kürtő tetejének becsatlakozásához lehet elnégykézlábazni. Előre továbbhaladva egy nagyobb alapterületű térbe érünk. Balra a becsatlakozó mésztufagátas inaktív szakaszba látni, amely előttünk nagyobb lépcsőkkel folytatódik, törökfürdő szerű medencékkel. Balra felfelé a vízzel szemben haladva cseppkőmedencés és tufagátas járatban nagyobb terembe érve balról magasról érkező cseppkődombok omlanak a patakmederbe. A tetején keskenyebb, felméretlen járat indul déli irányba. A terem alján egy tavat kell megkerülni, majd nyugat felé hóember alkatú cseppkődombon felmászva lehet a folytatásba jutni. Egy kisebb folyosó után jobbra ferde hasadékon felkapaszkodva magas kürtő alá érünk. Ebből a teremből indul a végpont felé az a nem éppen kényelmesen járható cseppköves járat, amelynek végén a sziklák között újabb vízfelület körvonalai bontakoznak ki. Eleddig még nem történt kísérlet a továbbjutásra. A járat végpontja a bejárat alatt 47 méter mélységben van. Visszatérve a törökfürdős nagyobb járatszakaszba, egy függőleges letörést kell megkerülnünk jobbról egy ablakon keresztül. Kőbordás lejtőn lemászva újabb ívelt letörésen kell leereszkedni, az újabb tavacskákig. Tágasabb folyosóban előrehaladva hamarosan egy nagyobb felszínű tavat kell megkerülni, és derékszögben jobbra fordulva újabb folyosó után érünk vissza abba az elágazásba ahol a fosszilis felső ágba indultunk. Az ismertetett szakaszok alkotják a Délnyugati-járatok jelentősebb felmért részét. Az aknarendszer alján jobbra nagyobb vertikális kiterjedésű járat indul. Ezt a benyomást az okozza, hogy szintben egy lassan teljesen szárazzá váló szakasz indul, míg lefelé több ablakon át az inaktív járatba lehet lejutni. Ezek felmérése a második ütembe tervezett. A második ütem előkészítéseként alig száz méteres járatot vizsgáltunk át és egy kisebb körjárat lett felmérve. Az inaktív szakaszba vezető letörések fölött átmászva közel vízszintes kiterjedésű folyosórendszerbe jutunk. Jobbra elindulva egyenesen felfelé vezet egy körjárat, valamint balra egy újabb letörésen lemászva jobbra vagy balra egy rövidebb inaktív szakaszon át jutunk vissza a kiindulási ponthoz.